2013. november 15., péntek

A fosás

Nem kellemes.

Főleg nem akkor, amikor csak folyik az emberből híg szar.
Hétfő hajnalba rámjött a szapora. Mivel emeletes ágyon vagyon alszok, ezért nagy volt a kihívás, hogy eljussak a WChez időben.
Az szoba ajtóm és a klotyó ajtaja közötti távot egy ún." haladás másfél liter fossal a seggben" mozgással tettem meg, ami kiváló jóga gyakorlat lenne.

De a legnehezebb az mégis az a pillanat volt amikor letoltam a nadrágom. Abban a pillanatban úgy éreztem, hogyha én odaülök, akkor miközben meggörnyedek, kifolyik a fosi. Ez hatalmas dilemma akkor amikor már látod a kibaszott célt, viszont nem tudsz belefosni.

A fura érzés

Az a fura érzés amikor vissza emlékezel, hogy valami gázt nem akartál, hogy megtörténjen(nny).

Ez kb. az, amikor FVSZel, mármint a jobban mondva inkább a Murk Lab felállásban, előadtunk egy-két számot, ha jól emlékszem, három embernek, és utána azzal viccelődtünk, hogy mennyire gáz lenne ha ez lenne a legkomolyabb fellépésünk.
Eddig kurvára úgy néz ki, hogy beszoptuk.

Attól eltekintve, hogy kurvára be voltunk állva és csak úgy random bejött 3 valaki a terembe, ahhoz képest az emlékeim szerint egészen fasza volt amit össze hoztunk.

Mondjuk én háttal ültem nekik és nem azt a szöveget énekeltem amit kellett volna, viszont a dallam az jó volt.

 Az is lehet, hogy csak beflesseltem az egészet.